Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, bár a koronavírus itt is éreztette hatását.
535 milliárd forinttal bővült a lakosság kezében lévő három legnépszerűbb befektetés, az állampapírok, a befektetési jegyek és a részvények állománya áprilisig, holott tavaly ugyanebben az időszakban közel 300 milliárdos visszaesést láthattunk. Továbbra is az állampapír a legnépszerűbb megtakarítás, közelít a 10 ezermilliárd forinthoz, de van egy kategória, amelynek állománya még az állampapírokénál is gyorsabban bővül: a bankbetéteké. De ez csalóka.
A héten lett kétéves a lakossági állampapírpiac eddigi legnépszerűbb terméke, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), amelynek állománya mára meghaladta az 5672 milliárd forintot - közölte a pénzügyminiszter vasárnap a Facebookon.
Éppen ma van két éve, hogy elindult a lakossági állampapírpiac eddigi legnépszerűbb konstrukciója. Elképesztő rajtot nyomott a szuperállampapír, a teljes megtakarítási piacot állva hagyta, sőt, még a többi lakossági állampapír kenyerét is elvette. Mostanra azonban már elérte egyik fő célját, a megtakarítási piac gyakorlatilag telítődött a szuperállampapírral. De hogyan jutottunk el idáig és milyen jövő elé néz a kétség kívül legnépszerűbb magyar megtakarítási termék?
Kijöttek a friss tájékoztatók a 3 és 5 éves Prémium Euró Magyar Állampapírok kapcsán. Ami már első ránézésre látszik: csökken a 3 éves papír kamatprémiuma.
Közel 450 milliárd forinttal bővült a lakosság kezében lévő három legnépszerűbb befektetés állománya az első negyedévben, és bár továbbra is az állampapír hajtja a szekeret, a MÁP+ varázsa egyértelműen elmúlt. Mindeközben kezd magára találni a régóta elhanyagolt befektetés, de ez annak is köszönhető, hogy a koronavírus-válság óta emelkednek a piacok.
Valamivel több, mint 120 milliárd forint van babakötvénybe fektetve, és bár az elmúlt években nem láthattunk nagy érdeklődést a konstrukció iránt, úgy tűnik az utóbbi fél évben valami változott. Érdemes kihasználni a 6,3%-os hozamot kínáló és ezzel egyben a legjobb kamatozású lakossági állampapír adta lehetőségeket, már csak az infláció várható emelkedése miatt is, a babakötvény hozama ugyanis az inflációval párhuzamosan nő.
Márciusig több mint 300 milliárd forinttal bővült a lakossági állampapírok állománya idén, ha ez így megy tovább, év végére átlépheti a 10 ezermilliárd forintos szintet is a vagyon. A papírok közül továbbra is a MÁP+ mutatja a legnagyobb bővülést, de sokan keresik az inflációkövető prémium állampapírt is. A szuperállampapír azonban önmagában is képes lehet hozni az adósságkezelő idei tervét.
Az elmúlt egy évben alapjaiban változott meg az ügyfelek kockázatvállalása, elsősorban a vagyonosabb ügyfelek körében lehetett megfigyelni a növekvő kockázati éhséget – hangzott el a Portfolio Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján. Szó esett arról is, milyen változásokat hozott a digitális transzformáció a vagyonkezelési piacon.
A háztartások éves pénzügyi megtakarítása historikus csúcsra emelkedett. Már a koronavírust megelőzően is nőttek a lakossági megtakarítások, de a vírus hatására erősödött az óvatosság és emelkedtek a kényszermegtakarítások – mondta el Kuti Zsolt, az MNB monetáris politika és pénzpiaci elemzések igazgatóságának igazgatója a Portfolio Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján.
Februárban is nőtt a magyarok értékpapír-megtakarítása a nagyobb kategóriákban, igaz, a növekedés szerényebb mértékű. Az adatok szerint továbbra is állampapírok teszik ki az értékpapírok iránti kereslet döntő részét, ezen belül is főleg a MÁP+-t, illetve az inflációkövető állampapírt veszik. Nőtt a befektetési alapokban és részvényekben kezelt lakossági vagyon is, de egyértelműen az állampapírok viszik el a show-t.
Összességében az éves terv 37 százaléka teljesült finanszírozási szempontból, így a korábbi elképzeléseknek megfelelően áprilistól ritkulnak a kötvényaukciók – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki közleményéből.
A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére jelentős fiskális élénkítésbe kezdtek az országok, ennek következtében a GDP-arányos államadósság a világ szinte összes országában növekedett 2020-ban. Ebbe a trendbe illeszkedett a magyar államadósság alakulása is, mely megfelelt az európai uniós átlagnak, ugyanakkor a régióban a legnagyobb emelkedést mutathatta. Kedvező azonban, hogy az adósságstratégiai célokkal összhangban az EU átlagánál és a régió átlagánál is jobban nőtt az adósság átlagos hátralévő futamideje. Az adósság hosszítása csökkenti a refinanszírozási kockázatot, viszont rövid távon a kamatkiadások emelkedésének irányába hat. A válságra adott reakcióként a fejlett országok jegybankjai állampapír-vásárlásokkal és egyéb monetáris politikai eszközökkel stabilizálták az állampapírpiacot. Ennek eredményeként mérlegeik nagymértékben nőttek és a teljes államadósságon belüli részarányuk 20-40 százalékos szintre emelkedett. Újdonság, hogy a tavalyi év során a fejlett jegybankokon túl a feltörekvő országok jegybankjai is indítottak eszközvásárlási programokat. Az MNB hibrid megoldást alkalmazott: állampapír-vásárlásokkal közvetlenül, míg a fedezett hiteleszközzel közvetetten növelte az állampapírpiaci keresletet és sikeresen csökkentette a piaci kilengéseket.
Nyitott gazdaságban nem tudjuk magunkat függetleníteni a globális folyamatoktól sem reálgazdasági, sem pénzpiaci szinten – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója elárulta: jól halad az idei terveik teljesítése, áprilisban a Föld napján pedig jön a korábban beharangozott 30 éves zöld kötvény intézményi befektetőknek.
Gulyás Gergely ma a Kormányinfón öntött tiszta vizet a már régóta belengetett nyugdíjkötvény poharába: nem lesz ilyen lakossági állampapír. Ezzel egy 2,5 éves huzavona ért véget.
Sem a befektetési alapok, sem a részvények, sem a bankbetétek nem tudták felvenni a versenyt januárban az állampapírokkal, az MNB friss értékpapír-statisztikái szerint ugyanis messze állampapírokba áramlott a legtöbb friss lakossági megtakarítás. Mindezt úgy, hogy az állampapíroknak sem volt kiemelkedő hónapja. A befektetési jegyekbe áramló tőke több havi mélypontra került, a részvényekhez pedig inkább csak óvatosabban közelednek most a befektetők.
Magyarországon a rezidensek által elkölthető jövedelem összege elmarad az országban megtermelt jövedelemtől. Korábbi cikkünkben bemutattuk a különbség egyik legfontosabb tényezőjét, a profitegyenleget, míg mostani cikkünkben a jövedelemegyenleget meghatározó másik tényezőt, a kamategyenleg alakulását vesszük alaposabb vizsgálat alá. A kamategyenleg a 2000-es években jelentős hiányt mutatott Magyarországon, ám a 2008-as világgazdasági válság óta ebben számottevő változás állt be. Érdemes megvizsgálni, hogy ez a tendencia a gazdaság belső folyamatainak eredménye vagy esetleg nemzetközi hatások állnak a mutató csökkenése mögött, illetve, hogy európai összehasonlításban hogyan viszonyul egymáshoz a profit- és a kamategyenleg.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által rendszeresen közölt adatok mögött milyen lakossági állampapír-folyamatok húzódnak meg? Miért nem érdemes csak az értékesítés számait vizsgálni? Hogyan befolyásolják a lejáró lakossági állampapírok vagy éppen a visszavásárlások az államadósság alakulását? Hogyan értelmezzük a számokat? Az alábbiakban az ÁKK szakembere könnyen érthetővé teszi az állampapír-folyamatokat az adósságkezelés iránt érdeklődőknek.
Egyértelműen a vagyonfelhalmozás éve volt 2020 a magyar lakosság körében, a friss adatok szerint a koronavírus a kockázatvállalási hajlandóságnak is kedvezett. 2019 számai sehol nem voltak ahhoz a friss tőkéhez képest, amit részvényekbe tettek a magyarok tavaly, más kérdés, hogy az időzítés lehetett volna jobb is, ugyanis bukóval zárult 2020.